Tájkép csata után, meddig tart még ez a lomizás

Véget ért a lomtalaítás vagyis a háztartásban felgyűlt nagydarabos hulladékok elszállítása. A valóság azonban az, hogy ilyenkor mindenki, mindenféle dologtól igyekszik megszabadulni, így szemét, autógumi, üvegtörmelék, mindenféle ipari hulladék kerül ki az utcákra. A veszélyes hulladékok sem mindig a kijelölt gyűjtőhelyen landolnak.

Nem mindenki tartja be a szabályokat és nem mindenki értesül időben a lomtalanítás dátumáról, időpontjáról, idén is sokan lemaradtak. De ha tudnak is róla, nem feltétlenül vannak aznap otthon az év ezen meghatározott napján, így ha nem kér segítséget, akkor lemarad róla és utólag próbál valahogy majd megszabadulni a lomoktól. Ezek is utólag kerültek ki a placcra:

Sajnos számtalan esetben előfordul, hogy ipari hulladékok is kikerülnek, pedig ez csak a lakosság számára meghirdetett lehetőség:

 A lomtalanítást követően rengeteg apró szemét marad a zöldben (sok esetben ez a lomisok vandál turkálásának az eredménye), hiszen nincs kijelölt hely, mindenki oda teszi a lomokat, ahol nem zavarja a közlekedést. Ezeket a helyeket utólag megpróbálják összegyűjteni több-kevesebb sikerrel:

Vajon kinek jó az ilyen módon végrehajtott lomtalanítás?

A lakosság egy része örül neki, mert egyébként csak nehezen és drágán tud megszabadulni a felesleges lomoktól, a lomisok is örülnek neki, mert meg tudnak belőle élni, hiszen hatalmas értékek hevernek a szemétdombokban.
A másik oldal pedig retteg ettől a pár naptól, hiszen kétes elemek lepik el a környezetüket és bár szinte mindig udvariasan, de sokak számára zavaróan lépnek fel a turkálók. Nem ritka a területekekért vívott harc sem, bár láthatóan szervezett rendben zajlik a területkiosztás, mindenkinek előre foglalt helye van és pontosan meghatározott feladata. A territórium rendjéről a legújabb Mercédeszével cirkáló főnök gondoskodik.
Elvileg büntetendő cselekmény a kihelyezett lomokból elvinni bármit is, mégis azt látjuk, hogy a rendőrség bár több helyen is jelen van, nem érvényesíti a törvények betartását.

“A hulladéktörvény alapján a lomtalanítás során közterületre kitett dolgok és a közterületen elhelyezett gyűjtőedényekbe elhelyezett hulladék a közszolgáltató (pl. Fővárosi Közterület-fenntartó) tulajdonába kerülnek, ezért annak eltulajdonítása esetén szabálysértés vagy bűncselekmény miatt büntethető.”

Az egyetlen változás az előző évekhez képest, hogy idén ezt már nem emelik ki és nem hangsúlyozzák az FKF weblapján.

Vajon nyereséges ez a tevékenység az FKF-nek? Az utcára került értékekből a lomisok minden hasznosíthatót kiszednek, ami ott marad, az megy az égetőbe, abból érték már csak így teremthető, emellé még rájuk marad a közterület feltakarítása és a maradék elszállítása az ő költségük.

Látszólag tehát nyerünk az  ingyenességgel, de mindez semmit nem ér ha össztársadalmi szinten vizsgáljuk a történéseket. Mivel egy évben csak egyszer van lomtalanítás, ezért évközben rengeteg hulladék landol a környező erdökben.

Össztársadalmi szempontból részben előnyös ez a módszer, mert így legalább a lomisok kinyernek hasznosítható anyagot a sok hulladékból, de bizonyára mindenki látja, hogy milyen módszerekkel teszik ezt. Rombolnak, törnek, zúznak mindent, mert számukra nem a termék, hanem az alapanyag a fontos. Természetesen néhány eladható eszköz ismét piacra kerül, de nem ez a jellemző.

Vajon hogy működik ez külföldön, például Svédországban? Ott újrahasznosítható állomások vannak, amihez csak hasonlít az a kezdeményezés, amit az FKF indított el az elmúlt években (Szemléletformáló és Újrahasználati Központok). Ebből jelenleg csak kettő van, míg a svédeknél 5000 ilyen állomás üzemel.

Hogyan is működnek ezek az állomások.

A hulladék elhelyezésének nagyon jól megtervezett folyamata van, először az autóval érkező látogatók választhatnak útvonalat, hogy vásárolni vagy lerakni szeretnének. Ha vásárolnának, akkor válogathatnak a megmaradt, itt elhelyezett építőanyagok, használt vagy javított áruk között. Ha lerakni szeretnének, akkor először megkérdezik tőlük, van-e adományuk a használt árusításhoz, első fázisban tehát a jó állapotú és a parkban értékesíthető termékeket gyűjtik össze. Ezt követően gyűjtik be a veszélyes hulladékokat vagy elektromos és elektronikus berendezéseket, amelyeket válogatást követően szintén helyben árulnak vagy továbbítják őket újrahasznosításra. Végül a látogatók önállóan, a különböző hulladéktípusokra bontva (fa, fény, műanyag, ruha…) pakolják le a hozott hulladákokat. 

Ezek az állomások már olyan szinten működnek, hogy nem kell támogatni a működésüket, a lakosságnak nem kell fizetni érte és így is nyereségesen üzemelnek. A polgárok duplán is nyernek vele, mert bármikor megszabadulhat a feleslegüktől, ráadásul annak tudatában, hogy az másoknak talán hasznos lesz, és ami nem, az pedig szakszerűen kerül feldolgozásra.

Az ötezer állomás mellett minden nagyobb áruháznál, parkolókban, lakóövezetben helyben vannak még a szelektív hulladékszigetek is.

Jelenleg a kerületben egy hulladékudvan működik, ahol nem tudnak átvenni minden típusú hulladékot:

II. Gyökér köz 4.
hétfő-péntek:
10:00 – 17:30 ebédszünet: 13:00 – 13:30

szombat:
8:00 – 13:30 ebédszünet: 12:00 – 12:30

Telefon: +36-30-567-4319

Rákosmentén, az FKF nyilvántartása szerint az összes hulladésziget fel lett számolva, jelenleg nincs a közterületen olyan gyűjtő, ahová elhelyezhető pl. üveg! Talán ezért van ilyen sok szemét és üveg az erőkben!

Tetszett a cikk?

Több bejegyzés a szerzőtől

Időjárás

Budapest
enyhe havazás
-0.5 ° C
0 °
-1 °
86 %
3.6kmh
75 %
csü
3 °
pén
7 °
szo
11 °
vas
13 °
hét
11 °

#koronavírus

Járványhelyzet Rákosmentén

A nyilvánosságra került koronavírus-fertőzés adatok alapján készült ez a térkép, amely a korlátozás alá került általános és középiskolákat tartalmazza: A térképen Rákosmentén csak egy iskolában...

“Nekünk nem szól a taps” Hogyan tovább Pesti úti idősotthon?

Időközben érkezett a hír, hogy lemondott Skultéti József, az intézmény vezetője! Megrázó, személyes hangvételű levélben kérte a nyugdíjazását. "Túl sok gondozottunkat győzte le a járvány úgy,...

Fokozatos nyitás?

POLGÁRMESTERI KÖZLEMÉNY a járványügyben hozott rendkívüli önkormányzati intézkedésekről 2020. május 18-tól Budapesten megszűnt a kijárási korlátozás, ám életben maradtak egyes védelmi óvintézkedések. Mindenki köteles legalább 1,5...