A bécsi forradalom évfordulóján, 1849. október 6-án végeztette ki a szabadságharc 13 tábornokát Haynau I. Ferenc József utasítására, a megtorlás célja a rebellis magyar katonai és politikai vezetés lefejezése volt.
Rákosmente önkormányzata 1998-ban, a Csaba vezér téren állított emléket a 48-as szabadságharcosokra emlékezve:
Emlékezzünk név szerint a helyi hősökre: Gacsal Sámuel, Guba György, Hamvas Gábor, Kohajda János, Kun János, Kun Mihály, Nagy György, Nagy I. János, Nagy II. János, Preklandnik Mihály, Vitárius Mihály …
A szabadságharc bukását követően összesen nagyjából 120 jóváhagyott halálos ítéletet hajtottak végre 1849 januárjától egészen 1854-ig. Az aradi vértanúk nemcsak 13-an voltak, rajtuk kívül Aradon még további három honvédtisztet végeztek ki: Ormai Norbert honvéd ezredest, már augusztusban, ezért őt szokták az első aradi vértanúnak nevezni, őt követte Lenkey János honvédtábornok szeptemberben, október végén pedig Kazinczy Lajos honvéd ezredes volt az utolsó, a tizenötödik aradi vértanú.
Golyó általi halálra ítélték és őket végezték ki először reggel fél hatkor:
Lázár Vilmos főtiszt (ezredes)
Dessewffy Arisztid tábornok
Kiss Ernő tábornok
Schweidel József tábornok
Kötél általi halálra ítélték:
Lovag Poeltenberg Ernő tábornok
Török Ignác tábornok
Lahner György tábornok
Knezić Károly tábornok
Nagysándor József tábornok
Gróf Leiningen-Westerburg Károly tábornok
Aulich Lajos tábornok
Damjanich János tábornok
Gróf Vécsey Károly tábornok
AZ ARADI VÉRTANÚK UTOLSÓ SZAVAI:
(1793-1849) német
honvéd tábornok
“Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot.”
(1804-1849) szerb
honvéd tábornok
“Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.”
(1802-1849) magyar
gróf, honvéd tábornok
“Tegnap hősök kellettek, ma mártírok. Így parancsolja ezt hazám szolgálata.”
(1799-1849) örmény
honvéd altábornagy
“Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.”
(1808-1849) horvát
honvéd tábornok
“Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.”
(1795-1849) német
honvéd tábornok
“Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.”
(1815-1849) örmény
honvéd ezredes
“Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.”
Leiningen-Westerburg Károly
(1819-1849) német
gróf, honvéd tábornok
“A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.”
(1803-1849) magyar
honvéd tábornok
“De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.”
(1808-1849) osztrák
lovag, honvéd tábornok
“Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.”
(1796-1849) magyar (német???)
honvéd tábornok
“A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.”
(1795-1849) magyar
honvéd tábornok
“Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.”
(1803-1849) magyar
gróf, honvéd tábornok
“Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.”
