Elemeztük az idei Önkormányzati választások eredményét és összevetettük az elmúlt években lezajlott választási eredményeivel. Meglepő következtetések vonhatók le az választási részvételre, a leadott szavazatok megoszlásáról. Az adatok elemzését követően felmerül a kérdés, hogy milyen szerepe volt az önkormányzati választásban az IRE-nek?

Részvételi adatok
Az utóbbi évek választásai közül a legnagyobb részvétel a 2018 országgyűlési választásoknál volt a kerületben, közel 78%-os, ami kimagaslóan nagy volt. A 2019-es EU választások, amely kevésbé érinti közvetlenül az itt lakókat közel 51%-os volt.


Az önkormányzati választási részvétel az elmúlt két választáskor kicsivel 40% fölött volt, a jelenlegi választásnál pedig lényegesen magasabb 51%-os részvételi adatokat mutatott. Mindezt úgy, hogy lényegében a kerületben se a kormánypárt, se az ellenzék nem kampányolt, érdemleges mozgósítást egyik sem végezett. Ehhez képest a választási adatokból az szűrhető le, hogy a többletszavazatokat az ellenzéki erők gyűjtötték össze.

A 2010-es választáshoz képest a Fidesz 8%-kal kevesebb erőt tudott mozgósítani, míg az ellenzék átlagosan 84%-kal tudta növelni választóinak számát.

Itt merül fel a kérdés, hogy vajon az IRE (Itthon Rákosmentén Egyesület) hová is sorolható ezen a politikai palettán. Hitvallásuk első mondata szerint “A jelenlegi rendszer már nem tartható fent”, ebből fakadóan a továbbiakban ellenzéki erőként feltételezzük az IRE jelenlétét Rákosmentén. Azok számára, akik nem ismernék ennek az egyesületnek a történetét, röviden a létrejöttükről néhány szó. A 2002-es önkormányzati választás előtt alakult (az egyesület, elmondások szerint már a 2002-es választáson nem a Fideszt támogatta). Kicsit később (2005), vált ketté a kerületi Fidesz és az addigi vezetője, Dr. Fachet Gergő már a 2006-os választáson nagyrészt a kivált tagokkal együtt az IRE színeiben indult. Riz Levente 2005-től vezette a kerültei Fideszt és vezetésével lett 2006-ban a kerület polgármestere.

Polgármesterválasztás
Talán az idei választás legrejtélyesebb pontja ez volt. Köztudomású, hogy Riz Levente biztos nyerőnek számított a kerületben, ezért is mondta még nyár elején Karácsony Gergely, hogy “attól nem kell félni, hogy Gy. Németh Erzsébet nyerni fog“.

A Fidesznek nem volt embere Riz Levente helyett, ezért indították el, még annak tudatában is, hogy nem feltétlenül éli meg a győzelmet, egészen addig versenyben tartották, amíg kómába nem esett. Riz Levente “visszalépését” követően lett volna esély egy ütős ellenzéki jelölt indításának, de a kerületi ellenzék, a fővárosi, összellenzéki megállapodásra hivatkozva nem mozdult, pedig mindenki tudta, lassan egy éve, hogy Riz Levente betegsége végzetes. A helyzetet tovább bonyolította, hogy megjelent új szereplőként az IRE jelöltje Dr. Fachet Gergő és bejelentkezett ellenzéki polgármesterjelöltnek. Ebből a pozícióból se az IRE, se az ellenzéki összefogás nem volt hajlandó továbblépni.

Az utolsó pillanatig lehetett volna esély a kölcsönös visszalépéseknek, de azzal, hogy az IRE Kovács Istvánt indította a 4. sz. egyéni képviselőjelöltként, pont ott, ahol a kerület egyetlen Párbeszédes jelölt indult, ezzel lényegében már az indulásnál lezárta a visszalépések lehetőségét.

Ennek megfelelően kampány nélkül simán nyert Riz Levente nevében Horváth Tamás:

Egyéni választókerületi választás
A polgármester választástól lényegesen eltérő eredményeket mutatnak az egyéni választókerületi jelöltekre leadott szavazatok. Mint ismeretes, itt egyetlen egy választókerületet nyert meg az ellenzéki jelölt, az összes többi 13-at a Fidesz jelöltjei vitték. Ebben az az érdekes, hogy ha az IRE jelöltjeire leadott szavazatok valóban ellenzéki szavazatok, akkor összességében itt, ha csak hajszállal is, de az ellenzék szerzett több szavazatot:

Ha megvizsgáljuk az egyes egyéni választókerületeket, akkor azt láthatjuk, hogy 6 olyan Fideszes képviselő volt, aki többséget szerzett és 8 olyan, ahol több volt az ellenzékre leadott szavazatok száma. A 6 Fideszes többségű egyéni választókerületben volt 2 olyan, ahol a főpolgármesteri választásoknál leadott szavazatok többsége ellenzéki volt vagyis vélhetően valamilyen okból kifolyólag. a választók helyben másként döntöttek, mint fővárosi szinten.

Ha feltételezzük a 6:8 arányt, akkor vélhetően a 6 kompenzációs listán 4:2 vagy 3:3 arányban osztozott volna az ellenzék és a Fidesz. Ennek megfelelően vagy 9:11 vagy 10:10-es arányú eredmény született volna. Ez nem jelentett volna feltétlenül ellenzéki győzelmet, de legrosszabb esetben is egy erős ellenzéki jelenlétet érhettek volna el Fideszes polgármesterrel. Ehhez képest egy 13:7 arány született Fideszes polgármesterrel, ami 2/3-os többséget jelent.

Főpolgármester-választás
A kerület 14 választókerületéből csak 5-ben nyert Tarlós István, a többiben az ellenzéki szavazatok voltak többségében. Kerületi szinten kicsivel többen akartak változást, mint ahogy az helyben érvényesült volna.

Konklúzió
Amennyiben valóban minden egyes párt és egyesület, akik indultak a választáson, valóban változást akart volna elérni helyi szinten is, akkor ennek nem az itt élők lettek volna akadályai. Ha minden erő elsősorban ebben lett volna érdekelt, akkor a rákosmenti polgárok akaratát lehetett volna érvényesíteniük.

Talán érdemes lenne elgondolkodni az itt élőknek, hogy saját maguk vegyék kezükbe saját sorsukat, mert a jelenlegi “ellenzéki” csapat képtelen feladatát teljesíteni.

A jelenlegi városvezetésnek célszerű megfontolnia, hogy Rákosmente többsége nem rájuk szavazott, így kapták meg a bizalmat, ezért mostantól nem pártérdekeket kell szolgáljanak, hanem Rákosmente polgárainak érdekét kell előtérbe helyezniük.

Mi is magyarázza még a sorozatos bukásokat? Figyelemre méltó, hogy ha nem változtatta volna meg egyoldalúan a jelenlegi kormánypárt a választási törvényt és továbbra is kétfordulós lenne a választás, akkor bizonyosan ellenzéki többségű képviselő-testületet kellene vezetnie a kormánypárti polgármesternek. Amennyiben nem változik a választási törvény, akkor csakis előválasztással van esély a következő választáson!